Az a tény, hogy az ember valójában „csak” vagy férfi, vagy női testben létezik, vélhetően a tudatosodása óta foglalkoztatja mind az emberiséget, mind az egyes embert. Gondoljunk csak Ádám és Éva történetére, a nyugati kultúrkör szent iratának, a Bibliának az első könyvében.
Ma a női testben élőket ünnepeljük. Az ünnep szent nap, érdemes megállni egy pillanatra, annak ellenére, hogy a nőnap eredendően a női lét árnyoldalaira hívatott ráirányítani a figyelmet. Az első nőnapon, 1857. március 8-án a textiliparban dolgozó nők tüntettek New Yorkban emberibb munkafeltételeket, rövidebb munkaidőt és magasabb fizetést, pontosabban béregyenlőséget követelve. A nőnap később a női egyenjogúsággal és szabad munkavállalással kapcsolatos jogokért való harc napja lett. Manapság számos civil szervezet a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció problémakörére hívja fel a figyelmet. Ezek az alapvetően patriarchális társadalmi berendezkedésű világunkban valóban nagyon fontos témák.
Természetesen a spirituális paradigmában is igazán sokféle formában és módon foglalkozunk a női lét jelenlegi és valamilyen módon áthozott – transzgenerációs, karmikus vagy archetipikus – sérüléseinek gyógyításával. Ezek közül az egyik legalapvetőbb, hogy ebben a kultúrában hagyományosan – nemhiába alapul ezen a nőnapi mozgalom is – a nők csökkent értékűnek számítanak, kevesebbet érnek, mint egy férfi. És ezért rossz, hogy ha valaki nőnek születik. Ez a szégyen energetikája, ami bizony nagyon alacsony tudatszint és frekvencia.
Ha józanul belegondolunk, az az élet bizonyos területein, például a nehéz, testi erőt igénylő fizikai munkában vagy akár a térbeli tájékozódásban egyébként általánosságban – nyilván vannak kivételek – valóban a férfiak teljesítenek jobban. És ez jól is van így.
Az egész problémát maga az összehasonlítás okozza. Hogyan is lehetne összevetni egy almát és egy banánt? Mi a közös bennük azon kívül, hogy mindkettő gyümölcs? Van-e értelme arról beszélni, hogy az alma pirosabb, mint a banán, a banán pedig hosszabb, mint az alma?
A férfiak és a nők az emberi lét polaritását, dichotómiáját testesítik meg. A közös vonások mellett alapvetően mások: másra hivatottak, másban jók, mások az értékeik, mások a kihívásaik, más a tanulási feladatuk.
Ugyanígy speciális nézőpontot feltételez a férfiak és a nők viszonyának elemzése, ha a nők oldaláról tekintjük – illetve, ha a férfiak oldaláról szemléljük. Bár a nagyrészt a férfiaknak tulajdonított fizikai elnyomás és bántalmazás látványosabb, a nőkre jellemző érzelmi bántalmazás és elhanyagolás sem kevésbé ártalmas. És az sem kérdés, hogy mindkét nem tudja mindkét formában bántani egymást.
Így most ahelyett, hogy az almát és a banánt egymáshoz képest vagy egymáshoz való viszonyában szemlélnénk, a figyelmünket fordítsuk inkább a női létformában rejlő kincsekre.
Magam is sokat gondolkoztam azon, hogy mi az érték a női létben, mert sokáig úgy gondoltam, hogy férfitestben sokkal egyszerűbb az élet. Hosszú listám volt arról, hogy egy férfinak mennyi mindent nem kell csinálnia, és mennyivel egyszerűbb az élete, mint egy nőnek. Az a helyzet, hogy a női lét értékei alatt nemigen tudtam semmit felsorolni. Ezért beszélgettem az egyik bölcs segítőmmel erről.
Végül – a férfilét sok-sok értéke mellett – mindössze három tételt szedtünk össze, amelyek a női lét kincseiként tűnnek fel, és amelyeket ma igazán ünnepelni érdemes. Először olyan kevésnek éreztem, hogy csak ennyi. Azóta már nagyon másképp gondolkozom erről. Megfontolásra és akár átelmélkedésre ajánlom őket Neked is.
- Szépség: a világ díszeként élni, szemet gyönyörködtetni
- Foganás, kihordás, szülés
- Anya-gyermek kapcsolat: befogadás, felnevelés, elengedés
Ha pedig a női léttel kapcsolatos sebeid gyógyításában – azaz a tapasztalataid feldolgozásában és szeretetben való integrálásában a segítségedre lehetek – szívesen látlak egyéni foglalkozáson.
